Fõoldal
 
 A bicikli története
 Természetvédelem
 Ált. tanácsok
 Tech. tanácsok
 Keresés
 Újságcikkek
 Beszámolók

A magyarországi természetvédelem története

Természetvédelmünk kezdetei

A hazai természetvédelem története legjobban a vonatkozó jogi szabályozás, a gazdálkodási előírások történetén át követhető nyomon, amelyekre később a szervezeti rendszer épült.

A természetvédelem jogi szabályozásának gyökerei az első - többnyire gazdálkodási célokat szolgáló - erdőtörvények, vadászati jogszabályok voltak: Zsigmond király (1426) rendelkezése a kíméletes erdőhasználatról, erdőrendtartási törvények (1565., 1669.), II. Lipót dekrétuma (1790.) az erdők védelméről (erdei zárlat a pusztítás megakadályozása érdekében), III. Károly dekrétuma (1729.) a vadászat és madarászat szabályairól (tilalmi idők megállapítása).

Az intézményes természetvédelem első szakasza (a kiegyezéstől az I. világháborúig)

Ebben a szakaszban a törvényalkotáson túl összeírták a védelemre érdemes természeti értékeket és a szervezetre is elgondolásokat fogalmaztak meg. A madárvédelemben hatékony intézkedések születtek és 1893-ban létrehozták a Magyar Ornitológiai Központot, amely Madártani Intézet néven ma is működik. Az 1883-ban megalkotott vadászatról, majd az 1888-as halászatról szóló törvények ellentmondásos voltuk ellenére a madárfajokon kívül néhány más gerinces állatfajtára is tartalmaztak természetvédelminek tekinthető intézkedéseket. Sajnos a mind erőteljesebben kibontakozó – jogszabályokkal is alátámasztott – természetvédelmi intézkedések és tervek végrehajtását a világháború megakadályozta és az elért eredmények, az elképzelések, javaslatok nagy része azokra a területekre esett, amelyek már nincsenek jelenlegi határainkon belül.

Az ekkor megalkotott fontosabb természetvédelmi jogszabályok a következők voltak:

  • az 1879. évi XXXI törvény , az első önálló magyar erdőtörvény (véderdők kijelölése: tarvágás, alomgyűjtés és legeltetés tilalma, tűzgyújtási szabályok, élőhely, tájképi értékek védelme, vadászati előírások)
  • 1883. évi vadászati törvény (XX. tc.) – szélesebb körű madárvédelem
  • 1883. évi halászati törvény (tilalmi idő, méretkorlátozás bevezetése)
  • 1894 évi XII. tc. 57. és 58. §-a : a mezőgazdaság számára hasznos állatok, illetve a hasznos homokkő növények védelme (a tc. felhatalmazása alapján 1901-ben 24.655. sz. FM rendelet sorolta fel a védelemben részesítendő madár- és emlősfajokat)
  • emlékfák, tájképek szépségét emelő faegyedek, ritka vagy értékes példányok regisztrációját előíró 21.527/1900. FM rendelet
  • a Madarak és Fák Napjának bevezetése (26.120/1906. VKM rendelet)
  • az első természetvédelmi törvénytervezet (1910.), az önálló természetvédelmi szervezetrendszer kialakításának kezdete (3526/1914FM rendelet)

A természetvédelem átfogó szabályozásának kialakítása (a két világháború közötti időszak)

Ebben az időszakban az első jogszabály az 1923. évi XVIII. Törvény volt a természetvédelem közigazgatási kérdéseiről (az erdészeti igazgatás szabályainak megállapítása, a természeti értékek megőrzésével kapcsolatos hatósági feladatoknak az állami erdészeti szervezet hatáskörébe utalása). A törvény szerint 1923-tól a természetvédelem helyi végrehajtó szervei az erdőigazgatóságok, amelyeket a szervezeti változások következtében később erdőfelügyelőségnek, erdőrendezőségnek vagy erdőgazdaságnak, összefoglaló néven az államerdészeti szervezetnek kell tekinteni. Ezen kívül 1935-ig említésre méltó állami intézkedés nem történt, megjelent viszont 1931-ben Kaán Károlynak, a magyar természetvédelem megalapítójának már előbb említett alapvető természetvédelmi műve.

Hosszú előkészítő munka és erőfeszítések után 1935-ben elfogadták a természetvédelmi törvényt, az 1935. évi IV. törvényt az erdőkről és a természetvédelemről, amely három védelmi formát ismer: területi védelem (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet), természeti értékek(egyedi természeti alkotások, tárgyak) védelme (kipusztulással fenyegetett vagy hasznos fajok). A törvény meghatározta a védett természeti területeken, illetve a védett fajokkal kapcsolatban tiltott tevékenységek (pl. pusztítás, rongálás), illetőleg engedélyköteles beavatkozások (pl. üzem, épület létrehozása) körét, továbbá a magántulajdonban álló védett természeti területeken található természeti értékek jogállását, valamint a kártalanítási és kisajátítási szabályokat. Rendelkezett a védetté nyilvánítási (1945-ig 219 természeti értéket és 2844 ha összterületet helyeztek védelem alá) eljárás legfontosabb elemeiről, a természetvédelmi igazgatási rendszerről, amelyet gyakorlatilag az 1914-es tervezet szerint szabályozta. A természetvédelmi előírások megszegését kihágásként rendelte büntetni a törvény.

Ezt követően 1939-ben megalakult az Országos Természetvédelmi Tanács és még ugyanabban az évben a debreceni Nagyerdő egy részének védetté nyilvánításával megkezdődött a gyakorlati természetvédelmi tevékenység.

A második világháború befejezéséig 219 területet nyilvánítottak védetté. Ezt a lázas és biztató természetvédelmi tevékenységet 1945-1950 között öt évre a háború félbeszakította,

.

Természetvédelem a II. világháborútól napjainkig

E meghatározó korszakban létesült első tájvédelmi körzetünk a Tihanyi félszigeten, 1952-ben. Különvált az erdők és a természetvédelem jogi szabályozása (1961. évi VI. törvény az erdők és a vadgazdálkodás szabályairól, 1961. évi 18. törvényerejű rendelet a természetvédelemről). A barlangok ex lege védett természeti értékké váltak. Létrejött az Országos Természetvédelmi Hivatal (a Természetvédelmi Tanács intézménye megmaradt, a helyi természetvédelmi hatósági feladatok a megyei tanács vb. mezőgazdasági feladatokat ellátó szakigazgatási szervéhez került). A 23/1962. (VI. 17.) Kormányrendelet a védetté nyilvánítási eljárást és a természetvédelmi területek kezelésével kapcsolatos feladatokat szabályozta. Az 12/1971. (VI. 1.) Kormányrendelet különválasztotta a helyi és az országos jelentőségű természeti értékek védelmét, és lehetővé tette nemzeti parkok létesítését. Ennek nyomán jött létre első hazai nemzeti parkunk, a Hortobágyi Nemzeti Park 1972- ben.

Az 1977. évi 23. Törvényerejű rendelet. létrehozta az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt, és 1979-ben megalakultak a környezet- és természetvédelmi felügyelőségek.

A hetvenes évek derekán elkészült az 1976-1990 közötti 15 évre szóló távlati természetvédelmi program, s ennek eredményeképpen az időszak végére a természetvédelem oltalma alatt álló területek kiterjedése a hetvenes évek fordulóján meglevő 12 ezer hektárnyinak mintegy ötvenszeresére emelkedett, és elérte 600 ezer hektárt, ami az ország területének közel 7%-át tette ki. 1982-ben megalkották az első korszerű természetvédelmi jogszabályt, az 1982. évi 4. törvényerejű rendeletet, valamint a végrehajtásáról szóló 8/1982 (III.15.) MT rendelet, és az ehhez kapcsolódó 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezést. Ezekben meghatározták a természetvédelem feladatát, a védelem létrehozásának eljárási szabályait és a védett természeti területek típusait A védett növényfajok számát az 1982-ben alkotott új természetvédelmi jogszabályok 340-ben állapították meg, s ez 1988-ban 415-re emelkedett. A madárfajokon kívül 1974-ben 96 emlős, hüllő, kétéltű és hal, 1982-ben 153 gerinctelen állatfaj kapott védelmet, majd kisebb módosítások után 1988-ban a védett gerinces és gerinctelen állatfajok száma 619-re növekedett.

Ezt az időszakot sok szervezeti változás is jellemzi. Az 1939-től kisebb változásokkal folyamatosan működő Országos Természetvédelmi Tanács 1977-ben megszűnt, illetve beolvadt az újonnan alakított Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanácsba, amely 1978-1985 között működött. Az 1962-ben létrehozott Országos Természetvédelmi Hivatal 1977-ben beleolvadt az akkor alapított Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalba, amely 10 éves működés után 1987-ben egyesült a volt Országos Vízügyi Hivatallal és Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumként működött tovább.

A gyakorlati természetvédelmi munkában szervezeti vonalon a legnagyobb előrelépés és a legtöbb változás a végrehajtó szervezetben következett be. A hetvenes évek elején (1973-ban) az addig egyeduralkodó állami erdőgazdaságok helyett természetvédelmi kezelőnek a legtöbb területen az állami erdőrendezőségeket jelölték ki. Ezzel párhuzamosan előbb öt, majd hét helyen természetvédelmi (később a környezetvédelemmel közös) felügyelőségek, az újonnan szervezett négy nemzeti park körzetében pedig nemzeti park igazgatóságok alakultak meg.

A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium létrejötte után, 1988-ban az OKTH volt felügyelőségeinek és az OVH volt igazgatóságainak összevonásával pedig környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok alakultak.

Ez a változatos időszak a rendszerváltozás után is folytatódott a természetvédelem hovatartozását és szervezeti felépítését illetően: 1990-ben létrejött a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, és a környezetvédelmi felügyelőségek kettéválásával kialakultak a nemzeti park igazgatóságok. 1998-ban a területfejlesztési vonal kiválása után megalakult a Környezetvédelmi Minisztérium.

A rendszerváltozás után eltelt időszakban a magyar természetvédelem jelentős fejlődésen ment át és kiemelkedő eredményeket ért el nemzetközi téren is. Miután ez már a természetvédelem jelenkori történelméhez tartozik, csak vázlatosan: megalkották a természet védelméről rendelkező 1996. évi LIII. törvényt, amely korszerű szellemben már nem csak a védett területeken érvényesíti a természetvédelmi szempontokat, de kiterjesztette a védelmet a nem védett természeti területekre és tájakra is. Megszülettek a törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletek és miniszteri rendeletek, és 5 új nemzeti park alakult. A védett területek kiterjedése 2000-re elérte az ország területének mintegy 10 %-át (9,9 %), és jelentősen nőtt a védett fajok száma is. Megszületett a Nemzeti Környezetvédelmi Koncepció részeként a Nemzeti Természetvédelmi Koncepció és a Természetvédelmi Alapterv. Folyamatban van a nemzeti ökológiai hálózat rendszer kialakítása és a környezetileg érzékeny területek kijelölése. Védett területek kiemelkedő nemzetközi elismerésben részesültek: Világörökség cím, Európa Diploma díj.
(Forrás: Természetvédelmi Hivatal)


Partnereink:
    
Szavazz honlapunkra a MEGAPORT portál Szavazón:
 | Egyesület | Programok | Hírek | Tevékenységeink | Érdekvédelem | Szolgáltatásaink | Olvasnivaló | Linkek | 

Happy Bike Team - design: roobi, webmaster: kaszi

RSS